VII. Anth. Pal. epp. sepulcralia 524—525. (Fr. syll. Call.) 367
525. TOT ATTOT. C
Εις Καλλίμαχον | τον Κυμηναίον | ποιητήν, τον
γςά^ψαντα τά αίτια. L
"Οβτις έμδν παρά βήμα φέρεις πόδα, Καλλίμαχου με
ί<5&ι Κυρηναίου παΐδά τε και γενετήν.
είδείης δ’ άμφω κεν δ μεν κοτε πατρίδας οπλών
ήρ'ί,εν^ ό δ’ ηειβεν κρέββονα βαβκανίης.
ου νέμεΰις" Μοΰΰαι γαρ δΰους ίδον ομματι παιδας 5
μή λοξω, πολιους ούκ άπέ&εντο φίλους. Μ40ν
scr. Goettling, qui postea nihil mutavit Πελλαίου vocem (cum
Brod.) ad Alexandrum, βοϋς ad Apim referens; βοΰίει, καί πε-
λάτου (coni. Hesych. s. v. πέλανορ) Bergk, λής, πελάτου βαίοϋ
Mor. Schmidt, βούλεσ^’, οϋ πελάτου Brink, βουλή, παλλαδίου
Mein. (ουδέ, τον ήδόν, πωλείται χαλκοϋ βοϋς Fonteinius); βοϋλει
του Σαμίου, βοϋς μ. εί'μ’ Άίδη Mackail (cl. VI 310, 4); ΙΊελ-
λαίου (sc. βοός) Jacobsio duce Kaib., qui (Herm. 31, 266) num-
mum memorat Pellaeum bovis typo insignitum; mihi βοϋς μέγας
eodem sensu usurpatum vid. atque apud Aesch. Agam. 36 (τά
δ’ άλλα αιγω' βοϋς έπι γλωΰΰη μέγας βέβηκεν, cf. Stratt. fr. 67
βοϋς επεμβαίνει μέγας), ut τον ήδϋν λόγον, quippe abhorrentem
a rei veritate, sibi proferre nefas apud inferos dicat Charidas;
sed nil ausim mutare | είναιδη P, εις ’Λίδην Ρ1 ||
1 sqq. Ρ1Μ Illa c. 22 (εις ποιητάς), 47 (1 ls c. 25, 59); ep.
est ap. Ir. p. 89 (inter ep. VII 42 et 518); hexasticho tamquam
distichon quartum ep. VII 415 perperam add. Schneider, qui
tamen lure Batti nomen in manco ep. requirit 1—3 καλλιμα
εις τον αύτΓοϋΊ πβα Ρ1Μ (Ir.) 2 sq. lemma είΰ καλλίμαχ — τ\
γ^άψ. τά αίτια scr. L, alterum lemma είβ εαν praemittit C
nomini auctoris (1. 1) adnexum; rectius lemma Plan. ep. monet
scriptum esse in Battum, poetae Callimachi patrem, eundem
Callimachi ducis filium 4 cf. VIII188, Apollon. Dyscol. de synt.
p. 106,19 B | όβτΐΰ et παραΰ. P 5 γενέτήν A (γενετήν Wilamow.)
6 ήδείηΰ P είδ. Ρ1 | ό μεν κοτέν (sic) P ό μεν, ποτέ Ρ1Μ; κοτε
Jac. , πρι'δοσ Ρ1Μ 7 ήειοεν Ρ ή'εισε Ρ111 (-οεν Ρ1Ε) | κρείοοονα Ρ1:
v. V 5, 2 | cf. Call. fr. 292 8 sq. schol. Hes. ad Theog. 81 ad-
notat haec: έντεϋ&εν και Καλλίμαχος έφη' 'Μοϋβαι — φίλους'’;
cf. Theocr. IX 35 8 (cf. hymn. in Art. 64) | όοουβ P | ί'δον
(ίδ. A) δμματιΡΡ], βλέμματι εΐδον schol. Hes. (unde βλέπον δμματι
proposuit Mein.) 8—9 παΐδαο άχρι (' C) βίου (άχρι βίου Aac)
525. TOT ATTOT. C
Εις Καλλίμαχον | τον Κυμηναίον | ποιητήν, τον
γςά^ψαντα τά αίτια. L
"Οβτις έμδν παρά βήμα φέρεις πόδα, Καλλίμαχου με
ί<5&ι Κυρηναίου παΐδά τε και γενετήν.
είδείης δ’ άμφω κεν δ μεν κοτε πατρίδας οπλών
ήρ'ί,εν^ ό δ’ ηειβεν κρέββονα βαβκανίης.
ου νέμεΰις" Μοΰΰαι γαρ δΰους ίδον ομματι παιδας 5
μή λοξω, πολιους ούκ άπέ&εντο φίλους. Μ40ν
scr. Goettling, qui postea nihil mutavit Πελλαίου vocem (cum
Brod.) ad Alexandrum, βοϋς ad Apim referens; βοΰίει, καί πε-
λάτου (coni. Hesych. s. v. πέλανορ) Bergk, λής, πελάτου βαίοϋ
Mor. Schmidt, βούλεσ^’, οϋ πελάτου Brink, βουλή, παλλαδίου
Mein. (ουδέ, τον ήδόν, πωλείται χαλκοϋ βοϋς Fonteinius); βοϋλει
του Σαμίου, βοϋς μ. εί'μ’ Άίδη Mackail (cl. VI 310, 4); ΙΊελ-
λαίου (sc. βοός) Jacobsio duce Kaib., qui (Herm. 31, 266) num-
mum memorat Pellaeum bovis typo insignitum; mihi βοϋς μέγας
eodem sensu usurpatum vid. atque apud Aesch. Agam. 36 (τά
δ’ άλλα αιγω' βοϋς έπι γλωΰΰη μέγας βέβηκεν, cf. Stratt. fr. 67
βοϋς επεμβαίνει μέγας), ut τον ήδϋν λόγον, quippe abhorrentem
a rei veritate, sibi proferre nefas apud inferos dicat Charidas;
sed nil ausim mutare | είναιδη P, εις ’Λίδην Ρ1 ||
1 sqq. Ρ1Μ Illa c. 22 (εις ποιητάς), 47 (1 ls c. 25, 59); ep.
est ap. Ir. p. 89 (inter ep. VII 42 et 518); hexasticho tamquam
distichon quartum ep. VII 415 perperam add. Schneider, qui
tamen lure Batti nomen in manco ep. requirit 1—3 καλλιμα
εις τον αύτΓοϋΊ πβα Ρ1Μ (Ir.) 2 sq. lemma είΰ καλλίμαχ — τ\
γ^άψ. τά αίτια scr. L, alterum lemma είβ εαν praemittit C
nomini auctoris (1. 1) adnexum; rectius lemma Plan. ep. monet
scriptum esse in Battum, poetae Callimachi patrem, eundem
Callimachi ducis filium 4 cf. VIII188, Apollon. Dyscol. de synt.
p. 106,19 B | όβτΐΰ et παραΰ. P 5 γενέτήν A (γενετήν Wilamow.)
6 ήδείηΰ P είδ. Ρ1 | ό μεν κοτέν (sic) P ό μεν, ποτέ Ρ1Μ; κοτε
Jac. , πρι'δοσ Ρ1Μ 7 ήειοεν Ρ ή'εισε Ρ111 (-οεν Ρ1Ε) | κρείοοονα Ρ1:
v. V 5, 2 | cf. Call. fr. 292 8 sq. schol. Hes. ad Theog. 81 ad-
notat haec: έντεϋ&εν και Καλλίμαχος έφη' 'Μοϋβαι — φίλους'’;
cf. Theocr. IX 35 8 (cf. hymn. in Art. 64) | όοουβ P | ί'δον
(ίδ. A) δμματιΡΡ], βλέμματι εΐδον schol. Hes. (unde βλέπον δμματι
proposuit Mein.) 8—9 παΐδαο άχρι (' C) βίου (άχρι βίου Aac)