70 Antii. Cephalanae 1. IV (Planudeae 1. I c. 65a, 29% 39a)
τοννεκά <5oc πρώτως μεν άμείβομεν ην ό’ έ&έλωβιν 5
Μοίρας πολλάκι αοζ. κείΰεοχ εν βελίβνν. Μ 16Γ
93. ΑΝΤΙΠΑΤΡΟΥ ΘΕΣΣΑΛΟΝΙΚΗΣ. L C
Προς Πείοωνα γενε\&λιαπη βίβλος, δωρον | εκ-
πονη&έν έν μια ννπ.τί. L
Αντίπατρος Πείΰωνι γενέ&λι,ον ωπαβε βίβλον
μι,αρήν, έν δε μιη ννκτί πονηοάμενος.
1 τούνεπά οοι Ρ (quem sequuntur Ρ1Μ Pl1 *·a), τουνεπα ον Plb·8;
τ. σε Salm., τ. νυν Jac. | πρώτωσ μέν Ρ1 et (μέν corr. ex έν?)
Ρ | άμειβομενην δ’ έ&έλωσιν (litt. ν ante d’ fort. postea ab A
inserta) Ρ άμειβομένην δ’ έ&έλονσι Pl; αμείβομαι,, ην δ’ έ&έλωσι
Salm., άμείβομεν Scaliger, άμειβόμε&’ Diibner; perversam pa-
renthesim efficiunt Reiske ex verbis: άμειβομένην δ’ έ&έλονοι
μοίραν ('at nostrae schedae, mea carmina non dantis bene-
ficium, sed gratias agentis partes sibi sumunt’), Toup ex his:
άμειβομένην δε φιλοϋσι Μοϋσαι ('amant alterna Camenae’) |
τοννεπα τοΐσδέ οε πρώτον αμείβομαι, Herw., τ. σοι γέρα τέως
μέν άμείβομεν tentavi 'honores (carminis laude) tibi tantisper
reddimus et dis propitiis posthac reddemus’ (γέρα άμ. sc. ξενίων,
cf. II. Z 236, de mensura formae γέρα ν. I 334; voculae τέως
μέν trochaei vicem obtinent ut apud Hom., ubi etiam sedem
versus eandem occupant, cf. κ 348); an victu cicadae appellato
ludens poeta scripsit πρωπας μέν? cf. Theocr. 4, 16 πρωπας σι-
τίζεται ώσπερ ό τέττιξ 2 μοίραι Ρ μοίραι ΡΡ1 (P1K-1J ex epid. Al-
dinae I: 'τό μοίραν μοΐραι έν άλλω γράφεται’), μοίραν PlLa-b·3 * * * * |
μοι Ρ μΛ Ρ1Μ μον Ρ1Β | πείθεται PPlMPlIa πείοεαι Plbs (quae
eaedem τ. σν in versu praecedenti exhibent; Reiske, cum άμει-
βομένην emendare nesciret, aut οοι πράτω μέν — πείθεται sc.
μοίρα aut ου πρώτος μέν —■ πείσεαι scribendum putabat) |
οελίσιν PP1mpc σελίοι PPIac; cf. IX 62, 6; Theogn. 240 πολλών
πείμενος έν οτόμαοιν || 3 sqq. Ρ1Μ Ia c. 29 {εις ενχαρίοτονς
παι αχάριστους), 1; Ρ1Ε I 30, 1 3 άντιπατ^ nomine gent.
omisso Ρ1Μ | in Ρ indicem auctoris adposuit L sumptum ex
primo ep. versu; σιδωνί L, sed &εσσαλ^ superscripsit C;
Thessalonicensem imitatur Leonidas Alexandrinus: cf. Vl321sq.,
325, 328 sq. 4 προοπείσωνα (ex πιο. cr.) L 4 sq. έππονη (’ C)
έν (’ C) μια L 6 cf. VI 321, 1 &νει οοι τάδε γράμμα γενε-
&λιαπαΐθΐν έν ωραις-, 325, 2 σοι πέμπει δώρα γενε&λίδια, 328, 1
τοννεκά <5oc πρώτως μεν άμείβομεν ην ό’ έ&έλωβιν 5
Μοίρας πολλάκι αοζ. κείΰεοχ εν βελίβνν. Μ 16Γ
93. ΑΝΤΙΠΑΤΡΟΥ ΘΕΣΣΑΛΟΝΙΚΗΣ. L C
Προς Πείοωνα γενε\&λιαπη βίβλος, δωρον | εκ-
πονη&έν έν μια ννπ.τί. L
Αντίπατρος Πείΰωνι γενέ&λι,ον ωπαβε βίβλον
μι,αρήν, έν δε μιη ννκτί πονηοάμενος.
1 τούνεπά οοι Ρ (quem sequuntur Ρ1Μ Pl1 *·a), τουνεπα ον Plb·8;
τ. σε Salm., τ. νυν Jac. | πρώτωσ μέν Ρ1 et (μέν corr. ex έν?)
Ρ | άμειβομενην δ’ έ&έλωσιν (litt. ν ante d’ fort. postea ab A
inserta) Ρ άμειβομένην δ’ έ&έλονσι Pl; αμείβομαι,, ην δ’ έ&έλωσι
Salm., άμείβομεν Scaliger, άμειβόμε&’ Diibner; perversam pa-
renthesim efficiunt Reiske ex verbis: άμειβομένην δ’ έ&έλονοι
μοίραν ('at nostrae schedae, mea carmina non dantis bene-
ficium, sed gratias agentis partes sibi sumunt’), Toup ex his:
άμειβομένην δε φιλοϋσι Μοϋσαι ('amant alterna Camenae’) |
τοννεπα τοΐσδέ οε πρώτον αμείβομαι, Herw., τ. σοι γέρα τέως
μέν άμείβομεν tentavi 'honores (carminis laude) tibi tantisper
reddimus et dis propitiis posthac reddemus’ (γέρα άμ. sc. ξενίων,
cf. II. Z 236, de mensura formae γέρα ν. I 334; voculae τέως
μέν trochaei vicem obtinent ut apud Hom., ubi etiam sedem
versus eandem occupant, cf. κ 348); an victu cicadae appellato
ludens poeta scripsit πρωπας μέν? cf. Theocr. 4, 16 πρωπας σι-
τίζεται ώσπερ ό τέττιξ 2 μοίραι Ρ μοίραι ΡΡ1 (P1K-1J ex epid. Al-
dinae I: 'τό μοίραν μοΐραι έν άλλω γράφεται’), μοίραν PlLa-b·3 * * * * |
μοι Ρ μΛ Ρ1Μ μον Ρ1Β | πείθεται PPlMPlIa πείοεαι Plbs (quae
eaedem τ. σν in versu praecedenti exhibent; Reiske, cum άμει-
βομένην emendare nesciret, aut οοι πράτω μέν — πείθεται sc.
μοίρα aut ου πρώτος μέν —■ πείσεαι scribendum putabat) |
οελίσιν PP1mpc σελίοι PPIac; cf. IX 62, 6; Theogn. 240 πολλών
πείμενος έν οτόμαοιν || 3 sqq. Ρ1Μ Ia c. 29 {εις ενχαρίοτονς
παι αχάριστους), 1; Ρ1Ε I 30, 1 3 άντιπατ^ nomine gent.
omisso Ρ1Μ | in Ρ indicem auctoris adposuit L sumptum ex
primo ep. versu; σιδωνί L, sed &εσσαλ^ superscripsit C;
Thessalonicensem imitatur Leonidas Alexandrinus: cf. Vl321sq.,
325, 328 sq. 4 προοπείσωνα (ex πιο. cr.) L 4 sq. έππονη (’ C)
έν (’ C) μια L 6 cf. VI 321, 1 &νει οοι τάδε γράμμα γενε-
&λιαπαΐθΐν έν ωραις-, 325, 2 σοι πέμπει δώρα γενε&λίδια, 328, 1