294
Anth. Cephalanae 1. IV (Planudeae 1. IVb)
cog δτι δημοτέρων δνναταε Hfog άνδρϊ πενέΰτη
δωρεΐμ&αε., τοντωι* κνρι,ός είμε Τνχων.
Μ 98’
335. ΑΕ2ΝΙΔ0Τ ΤΑΡΑΝΤΙΝΟΤ.
Εις άγαλμα ’Ερμοΰ.
C
C
δ 'Τλοφόρον τώγαλμ' δδ’, οδοιπόρε, Μικαλίωνος,
'Ερμης' άλλ’ ί'δε τον κρήγνον νλοφόρον,
εις &εούς (Ρ1Ε IV 12, 132); invenitur etiam in ap. Buh. p. 178
(post IX 332) p. 293, 4 εις ΰατυρ η τταθ αγαλμ cum nota
clausulae primo scripserat C, reliqua η s «ρ. serius add. idem;
perversum lemma non crediderim fluxisse ex archaeol. Diodori
Sic., etsi hic Tychonem eundem fuisse vult atque Priapum (IV 6):
τούτον δε τον &εόν (Πρίηπον) τννες μεν Ιθύφαλλον δνομάξονΰν,
τννες δε Τύχωνα- ut diversi inter se, sed eiusdem ordinis in-
ferioris di illi componuntur a Strabone 13, 588: εοικε (Πρνατΐος)
τοΐς Έντεκοΐς Όρ&άνη καί. Κοννβάλω καί. Τΰχωνν ν.αν τοΐς τονον-
τονς. Cf. 'Έρμης ει’μι Τνχων’ (in ep. Magnetico). Comparandum
est cum Persae epigrammate Adaei in Philopregmonem VII 694
5 κ’άμε P κάμέ P1M | έν ΰμνν.ροΐς: nec τΐράγμαβν nec άνΟ'ρώ-
ττοις, sed &εοΐς supplendum esse, deum inferiorem dis mino-
rum gentium adnumerari monet Jac. [ ό λί,γον P 6 sq. ην
(an ήν ?) ετΐνβώΰηνΰ εύκαίρωσ' τεύξην P; ην έτΐνβώοη, ευν.αί,ρωΰ
τενζη Ρ1Μ (ille recte post εν%., Ρ1Μ perperam in fine vs. primi
interpungens) 6 μεγάλων P -λων Pl; 'leg. μεγάλα gen. dor.’
ap. Bm (Salm., recepit Harb.)
1 ώοότε (prosodia supra ω facta ex corr.) P ώσ ότε PP* 1 * 3 (ώσ
δ,τε Pl1), ών ότε affert Brod.; ως & γε Reiske (α τε ?), ως & γε Br.;
ως ο γε — τούτων κνρ. (ν. 4) Jac. (singularem sic cum plurali
iungi posse existimans), ως δ γε — τοντω Harb. (ν. ad p. 293,6);
ως ότν Stephan. Mein., δσσα γε Jac. | δημογέρων ΡΡ1, δημοτέρων
'plebeiorum deus, non senex’ Heck. (cl. 1X415,2 δημοτέρην
Κύπρνν) I τΐενέοτη P τΐένητν Pl 2 δωρεΐΰ&αν cr. ex δωρενΰΈ P
ειμι P (ε’σ-ri Br. in textu, sed ειμι in adnot.) | τνχων P τνχων
(cr. ex τυχών) P1M, τυχόν P1E (etiam Pl«, etsi epidiorthosis, Al-
dinae principis exhibet: γραπτέον — %cn'i το τυχόν τυχών): Τύχων
'numen casus secundi’ Reiske (cf. Hesych. s. ν. T.: ’εννον τον Έρμην,
άλλον δό τον τνερ'ν την Άφροδντην, Theod. canon. 274, 7 Η.) ||
3 sqq. Ρ1Μ ep. exhibet non in 1. I, sed in brevioris syllogae
libro IV, inter epp. ενς μεούς (P1E IV 12, 133; praecedit IX 334,
cf. ad p. 293, 3 sqq.); in ap. Buh. exstat p. 179, apud Geffck.
(n. 67—70) similia epp. Leonidea IX 335, VI 355, 226, IX 318
Anth. Cephalanae 1. IV (Planudeae 1. IVb)
cog δτι δημοτέρων δνναταε Hfog άνδρϊ πενέΰτη
δωρεΐμ&αε., τοντωι* κνρι,ός είμε Τνχων.
Μ 98’
335. ΑΕ2ΝΙΔ0Τ ΤΑΡΑΝΤΙΝΟΤ.
Εις άγαλμα ’Ερμοΰ.
C
C
δ 'Τλοφόρον τώγαλμ' δδ’, οδοιπόρε, Μικαλίωνος,
'Ερμης' άλλ’ ί'δε τον κρήγνον νλοφόρον,
εις &εούς (Ρ1Ε IV 12, 132); invenitur etiam in ap. Buh. p. 178
(post IX 332) p. 293, 4 εις ΰατυρ η τταθ αγαλμ cum nota
clausulae primo scripserat C, reliqua η s «ρ. serius add. idem;
perversum lemma non crediderim fluxisse ex archaeol. Diodori
Sic., etsi hic Tychonem eundem fuisse vult atque Priapum (IV 6):
τούτον δε τον &εόν (Πρίηπον) τννες μεν Ιθύφαλλον δνομάξονΰν,
τννες δε Τύχωνα- ut diversi inter se, sed eiusdem ordinis in-
ferioris di illi componuntur a Strabone 13, 588: εοικε (Πρνατΐος)
τοΐς Έντεκοΐς Όρ&άνη καί. Κοννβάλω καί. Τΰχωνν ν.αν τοΐς τονον-
τονς. Cf. 'Έρμης ει’μι Τνχων’ (in ep. Magnetico). Comparandum
est cum Persae epigrammate Adaei in Philopregmonem VII 694
5 κ’άμε P κάμέ P1M | έν ΰμνν.ροΐς: nec τΐράγμαβν nec άνΟ'ρώ-
ττοις, sed &εοΐς supplendum esse, deum inferiorem dis mino-
rum gentium adnumerari monet Jac. [ ό λί,γον P 6 sq. ην
(an ήν ?) ετΐνβώΰηνΰ εύκαίρωσ' τεύξην P; ην έτΐνβώοη, ευν.αί,ρωΰ
τενζη Ρ1Μ (ille recte post εν%., Ρ1Μ perperam in fine vs. primi
interpungens) 6 μεγάλων P -λων Pl; 'leg. μεγάλα gen. dor.’
ap. Bm (Salm., recepit Harb.)
1 ώοότε (prosodia supra ω facta ex corr.) P ώσ ότε PP* 1 * 3 (ώσ
δ,τε Pl1), ών ότε affert Brod.; ως & γε Reiske (α τε ?), ως & γε Br.;
ως ο γε — τούτων κνρ. (ν. 4) Jac. (singularem sic cum plurali
iungi posse existimans), ως δ γε — τοντω Harb. (ν. ad p. 293,6);
ως ότν Stephan. Mein., δσσα γε Jac. | δημογέρων ΡΡ1, δημοτέρων
'plebeiorum deus, non senex’ Heck. (cl. 1X415,2 δημοτέρην
Κύπρνν) I τΐενέοτη P τΐένητν Pl 2 δωρεΐΰ&αν cr. ex δωρενΰΈ P
ειμι P (ε’σ-ri Br. in textu, sed ειμι in adnot.) | τνχων P τνχων
(cr. ex τυχών) P1M, τυχόν P1E (etiam Pl«, etsi epidiorthosis, Al-
dinae principis exhibet: γραπτέον — %cn'i το τυχόν τυχών): Τύχων
'numen casus secundi’ Reiske (cf. Hesych. s. ν. T.: ’εννον τον Έρμην,
άλλον δό τον τνερ'ν την Άφροδντην, Theod. canon. 274, 7 Η.) ||
3 sqq. Ρ1Μ ep. exhibet non in 1. I, sed in brevioris syllogae
libro IV, inter epp. ενς μεούς (P1E IV 12, 133; praecedit IX 334,
cf. ad p. 293, 3 sqq.); in ap. Buh. exstat p. 179, apud Geffck.
(n. 67—70) similia epp. Leonidea IX 335, VI 355, 226, IX 318