DOI article:
Sisa, József: Mestský park (Aupark) v Bratislave
DOI Page / Citation link:https://doi.org/10.11588/diglit.51727#0230
[14] Constant von WURZBACH: Biographisches Lexikon des
Kaiserthumes Oesterreich, Bd. XXVI. Wien 1874, s. 187.
[15] AMB, 2a 98, Protocollum Magistratuale dd"2. Oct. 1832.
[16] AMB, zbierka máp a plánov č. 214 (.Situations-Plan des En-
glischen Gartens zu Pressburg, welcher 1832 in der Brückenschan-
ze ist angelegt worden. Aufgenommen von Albert Hoffmann).
[17] Vyobrazenia od Sebastiana Maischa, 1845, GMB, inv. č. A
321 (v popredi na kamennej tabuli je nápis: Herrn Bürgermeis-
ter Ant. v. Namer Aus Achtung für Verschönerung des Auparkes
gewidmet von Dr. Knobloch).
[18] (József HAMPEL): Emlékbeszéd Römer F. Flöris rendes
targól /Památná řeč o riadnom členovi Flórisovi F. Rómerovi/.
Budapest 1891, s. 5; - Emil KUMLIK: Römer Ferenc Flöris
élete és müködese /Život a dielo F. F. Rómera/. Pozsony 1907, s.
40; J. H. Csákós, c. d. (v pozn.13, 1929), s. 22.
[19] AMB, L 43 (12414/76), Č. 8.
[20] M. Györik, c. d. (v pozn.3, 1918), najmä s. 119 a 127.
[21] Charles SCHILBERSZKY: Monographie de la horticulture
en Hongrie. Budapest 1900, s. 30 n„ Tab. XXXI-XXXII; - Arpád
KARDOS: Hazai kertek és kertészetek /Domáce záhrady a záhrad-
nictvo/. In: Kertészi Lapok, XXIV 1909,januàr, s. 4-10. Vyobraze-
nia: Olejomalba ronda od Gustáva Keletiho, 1900 (GMB, A 340);
plagáty, malé grafické diela a pohladnice v Széchényiho krajinskej
knižnici (OSzK) v Budapešti. - V roku 1913 podal bratislavský
sochár Robert Kühmayer návrh postavit Kačaciu fontánu, resp. za-
bezpečit’jej náklady (AMB, N. 5027-23313/11 [2330]).
[22] O terajších dendrologických hodnotách parku pozři B.
Hošťálková, c. d. (v pozn.3, 1973); - Ivan TOMÁŠKO, Daniel
KOVALOVSKÝ: Dendrologické bohatstvo Bratislavy. In: Bra-
tislava 3 (ročenka). Bratislava 1967, s. 265-276.
[23] L. Fogarassy, c. d. (v pozn.2, 1995), s. 35.
[24] AMB, F4-30 N. 954-1110 (2129) (Anton Durvay Zimmer-
meister u. Bauunternehmer).
[25] E. Portisch, c. d. (v pozn.l 1, 1933), s. 525. Plán sa nachá-
dza v Széchényiho krajinskej knižnici, zbierka máp, TM 1817;
- tiež v AMB, zbierka máp a plánov, 1315.
[26] (Emil KUMLIK): Képespozsonyi kalauz /Ilustrovaný sprie-
vodca po Bratislavě/. Pozsony, b. r. [1907], s. 129-134. - Cito-
vaný text je přeložený z maďarského originálu: „Ott, a folyam
túlsó (jobb) partján, van a városi diszliget vagy rövidebben: a
Liget; mely gondosan ápolt novényültetvényeivel, százados fák
sürü lombozatától árnyékos, tiszta utaival Pozsonynak egyik leg-
kellemesebb és legkedveltebb üdülöhelye. Elerhetö csavar-
gözössel, mely koratavasztól késo öszig legfôlebb tíz percenkint
közlekedik, vagy pedig gyalog a Ferencz József-hédon keresztiil.
[...]
Ha a csavargözössel átkelve a Dunán érünk a ligetbejobb kézfelöl
megunk elött látjuk a Palugyay-féle kávéházat és vendéglot, nely-
nek árnyékos terraszáról páratlanul szép kilátás nyïlik a Dunára, a
városras amôgôtteemelkedohegységre.A kávéházat a város 1826-
ban alapította. Jelenlegi tulajdonosa tetemes koltségen átalakitotta
és ma igen modern, pompás nyári szórakozóhely, hol májustól szep-
temberig kitünö katonazene hangjai mellett Pozsony társadalmá-
nakszíne-java tölti el a vasárnapi délutánokat.A kávéház killonben
hétkôznapon id reggel 6 órától késo estig nyitva van.
A ligeti kávéház elött leva út nem messze innen alágazik. Nyu-
gatfelé Wolfsthalba, Hainburgba, Deutsch-Altenburgba, délfelé
a háromnegydórányira levö Kopcsénybe vezet, mely omnibus-
szal kényelmesen elérheto.
A propellerböl kiszállva, balkézfelôl mindjártt egy szinü lombo-
zatú, terebélyes faóriás ötlik szemünkbe, melynek tôvében kény-
elmes körpad húzódik. Ez a fa arról nevezetes, hogy korán elhú-
nyt jeles lírikusunk, Reviczky Gyula, ki tanulo korában a pozso-
nyi ligetben oly sokat ábrándozott egy rövid kékruhás, szöke
leányról, 1880-ban mint érett férfiú ujra visszakerülvén váro-
sunkba, alatta irta „A pozsonyi ligetben" címílhangulatos ver-
sét, melyben a boldog ijjúkori emlékeit mélabús rezignációval
ujra felidézte. A Pozsonyi Szépitoegyesület 1907 május havába-
nemléktáblavál jelölte meg a fát. Rahta olvasható Reviczkynek
hatstrófás kolteménye. [...]
A liget e külsö utján tovább haladva, Palugyay csinos Elektro-
bioszkóp-jához (villamos színház) érünk, hol nyaranta minden
délután mozgófényképek láthatók. Ugyancsak itt vannak a Lawn-
tennis-játszóterek, a város elökelö társadalmának nyári szóra-
kozóhelyei.
A hlffötöl nem messze áll a kilencvenes évek kôzepén épltett Vá-
rosi nyári színház (Arena), melynek híís falai között júniustól
augusztus kôzepéig (ma még) német eloadások folynak.
Szinte a külsö ligetben, a propeller-állomástól nyugatra haladó
út mentén van a Pozsonyi Hajösegysület szép sporttelepe és háza,
mely utóbbit 1895-ben Jeblinger tervei szerint Durvay Antal épí-
tett mintegy 40 ezer korona koltségen, A pozsonyi hajósegyesillet
az országban a második helyet foglalja el. Célja az evezéseknek
és trainingeknek rendszeres gyakorlása. Tagjai arisztokraták, jo-
gászok ůgyvédek, orvosok, hivatalnokok és katonatisztek.
Mindjárt a kávéház mögött kezdödik a barátságos, árnyas ligeti
park. Néhány másodperc alatt a gyönyörü, számos paddal allá-
tott köröndhöz érünk, melynek kôzépen kis szököküt hullatja fi-
nom vizsugarait a medencébe, ahol fúfge aranyhalacskák usz-
kálnak. Innen minden irányban ágatódnak el a lombos sétányok.
Jobbkézfelôl (nyugatra) van a ligeti nagyvendéglô, melyet jelen-
leg Leberfinger korcsmáros bír haszonbérletben. Igen kellemes,
számos vendég befogadására alkalmas nyári helyiség, mely
különösen vasár- és ünnepnapokon nagy látogatottságnak örvend.
A szokokúttól balra (keletre) levö uton tovahaladva, a díszkert
peremén levö ódon toronyhoz érünk, mely az Elso Takarékpénz-
tár koltségén a Ferenciek lebontott régi tornyának köveiböl
kézsült.
224
Kaiserthumes Oesterreich, Bd. XXVI. Wien 1874, s. 187.
[15] AMB, 2a 98, Protocollum Magistratuale dd"2. Oct. 1832.
[16] AMB, zbierka máp a plánov č. 214 (.Situations-Plan des En-
glischen Gartens zu Pressburg, welcher 1832 in der Brückenschan-
ze ist angelegt worden. Aufgenommen von Albert Hoffmann).
[17] Vyobrazenia od Sebastiana Maischa, 1845, GMB, inv. č. A
321 (v popredi na kamennej tabuli je nápis: Herrn Bürgermeis-
ter Ant. v. Namer Aus Achtung für Verschönerung des Auparkes
gewidmet von Dr. Knobloch).
[18] (József HAMPEL): Emlékbeszéd Römer F. Flöris rendes
targól /Památná řeč o riadnom členovi Flórisovi F. Rómerovi/.
Budapest 1891, s. 5; - Emil KUMLIK: Römer Ferenc Flöris
élete és müködese /Život a dielo F. F. Rómera/. Pozsony 1907, s.
40; J. H. Csákós, c. d. (v pozn.13, 1929), s. 22.
[19] AMB, L 43 (12414/76), Č. 8.
[20] M. Györik, c. d. (v pozn.3, 1918), najmä s. 119 a 127.
[21] Charles SCHILBERSZKY: Monographie de la horticulture
en Hongrie. Budapest 1900, s. 30 n„ Tab. XXXI-XXXII; - Arpád
KARDOS: Hazai kertek és kertészetek /Domáce záhrady a záhrad-
nictvo/. In: Kertészi Lapok, XXIV 1909,januàr, s. 4-10. Vyobraze-
nia: Olejomalba ronda od Gustáva Keletiho, 1900 (GMB, A 340);
plagáty, malé grafické diela a pohladnice v Széchényiho krajinskej
knižnici (OSzK) v Budapešti. - V roku 1913 podal bratislavský
sochár Robert Kühmayer návrh postavit Kačaciu fontánu, resp. za-
bezpečit’jej náklady (AMB, N. 5027-23313/11 [2330]).
[22] O terajších dendrologických hodnotách parku pozři B.
Hošťálková, c. d. (v pozn.3, 1973); - Ivan TOMÁŠKO, Daniel
KOVALOVSKÝ: Dendrologické bohatstvo Bratislavy. In: Bra-
tislava 3 (ročenka). Bratislava 1967, s. 265-276.
[23] L. Fogarassy, c. d. (v pozn.2, 1995), s. 35.
[24] AMB, F4-30 N. 954-1110 (2129) (Anton Durvay Zimmer-
meister u. Bauunternehmer).
[25] E. Portisch, c. d. (v pozn.l 1, 1933), s. 525. Plán sa nachá-
dza v Széchényiho krajinskej knižnici, zbierka máp, TM 1817;
- tiež v AMB, zbierka máp a plánov, 1315.
[26] (Emil KUMLIK): Képespozsonyi kalauz /Ilustrovaný sprie-
vodca po Bratislavě/. Pozsony, b. r. [1907], s. 129-134. - Cito-
vaný text je přeložený z maďarského originálu: „Ott, a folyam
túlsó (jobb) partján, van a városi diszliget vagy rövidebben: a
Liget; mely gondosan ápolt novényültetvényeivel, százados fák
sürü lombozatától árnyékos, tiszta utaival Pozsonynak egyik leg-
kellemesebb és legkedveltebb üdülöhelye. Elerhetö csavar-
gözössel, mely koratavasztól késo öszig legfôlebb tíz percenkint
közlekedik, vagy pedig gyalog a Ferencz József-hédon keresztiil.
[...]
Ha a csavargözössel átkelve a Dunán érünk a ligetbejobb kézfelöl
megunk elött látjuk a Palugyay-féle kávéházat és vendéglot, nely-
nek árnyékos terraszáról páratlanul szép kilátás nyïlik a Dunára, a
városras amôgôtteemelkedohegységre.A kávéházat a város 1826-
ban alapította. Jelenlegi tulajdonosa tetemes koltségen átalakitotta
és ma igen modern, pompás nyári szórakozóhely, hol májustól szep-
temberig kitünö katonazene hangjai mellett Pozsony társadalmá-
nakszíne-java tölti el a vasárnapi délutánokat.A kávéház killonben
hétkôznapon id reggel 6 órától késo estig nyitva van.
A ligeti kávéház elött leva út nem messze innen alágazik. Nyu-
gatfelé Wolfsthalba, Hainburgba, Deutsch-Altenburgba, délfelé
a háromnegydórányira levö Kopcsénybe vezet, mely omnibus-
szal kényelmesen elérheto.
A propellerböl kiszállva, balkézfelôl mindjártt egy szinü lombo-
zatú, terebélyes faóriás ötlik szemünkbe, melynek tôvében kény-
elmes körpad húzódik. Ez a fa arról nevezetes, hogy korán elhú-
nyt jeles lírikusunk, Reviczky Gyula, ki tanulo korában a pozso-
nyi ligetben oly sokat ábrándozott egy rövid kékruhás, szöke
leányról, 1880-ban mint érett férfiú ujra visszakerülvén váro-
sunkba, alatta irta „A pozsonyi ligetben" címílhangulatos ver-
sét, melyben a boldog ijjúkori emlékeit mélabús rezignációval
ujra felidézte. A Pozsonyi Szépitoegyesület 1907 május havába-
nemléktáblavál jelölte meg a fát. Rahta olvasható Reviczkynek
hatstrófás kolteménye. [...]
A liget e külsö utján tovább haladva, Palugyay csinos Elektro-
bioszkóp-jához (villamos színház) érünk, hol nyaranta minden
délután mozgófényképek láthatók. Ugyancsak itt vannak a Lawn-
tennis-játszóterek, a város elökelö társadalmának nyári szóra-
kozóhelyei.
A hlffötöl nem messze áll a kilencvenes évek kôzepén épltett Vá-
rosi nyári színház (Arena), melynek híís falai között júniustól
augusztus kôzepéig (ma még) német eloadások folynak.
Szinte a külsö ligetben, a propeller-állomástól nyugatra haladó
út mentén van a Pozsonyi Hajösegysület szép sporttelepe és háza,
mely utóbbit 1895-ben Jeblinger tervei szerint Durvay Antal épí-
tett mintegy 40 ezer korona koltségen, A pozsonyi hajósegyesillet
az országban a második helyet foglalja el. Célja az evezéseknek
és trainingeknek rendszeres gyakorlása. Tagjai arisztokraták, jo-
gászok ůgyvédek, orvosok, hivatalnokok és katonatisztek.
Mindjárt a kávéház mögött kezdödik a barátságos, árnyas ligeti
park. Néhány másodperc alatt a gyönyörü, számos paddal allá-
tott köröndhöz érünk, melynek kôzépen kis szököküt hullatja fi-
nom vizsugarait a medencébe, ahol fúfge aranyhalacskák usz-
kálnak. Innen minden irányban ágatódnak el a lombos sétányok.
Jobbkézfelôl (nyugatra) van a ligeti nagyvendéglô, melyet jelen-
leg Leberfinger korcsmáros bír haszonbérletben. Igen kellemes,
számos vendég befogadására alkalmas nyári helyiség, mely
különösen vasár- és ünnepnapokon nagy látogatottságnak örvend.
A szokokúttól balra (keletre) levö uton tovahaladva, a díszkert
peremén levö ódon toronyhoz érünk, mely az Elso Takarékpénz-
tár koltségén a Ferenciek lebontott régi tornyának köveiböl
kézsült.
224