DOI Seite / Zitierlink:
https://doi.org/10.11588/diglit.33573#0011
HLOSXO.
A 7ü/g/Ag/2 osnemes csa]adja nem egy kivalo ferAut adott a hazanak. Legkivalobb tagja
volt Apaffy Mihaly erdelyi fejedelemnek hires es nagyhatalmu kancellarja, szeki grof 71?/<?/L AffAn/y.
Ö az elso, aki a grofr cimet viseli. Nagyvaradon született 1634-ben es a zernyesti csataban esett el
i6pO-ben. Nagymuveltsegü ferhu volt. 1661-ben jart eloször Becsben. Nagy gazdagsaganak ma csak
nehany tanuja van ötvöstargyakban, nyergekben stb., mindmegannyi nemes izleserol tanuskodo
müveszi ertekü targy.
Nehai Teleki Samu grofnak, e csalad leszarmazottjanak, most aukciora kerülo hagyateki
targyai közt is van nehany a nagy kancellar egykori tulajdonabol. Ezek közt legkivalobb az a
paratlanul allo wygr^g, mely pompas sodronyzomanc- es gazdag dragakodiszevel hazai cmlekeink
legkivalobbja köze tartozik (^176. sz.). Teleki Mihaly es felesegc Veer Juclit cimerevcl ekes a Hann
Sebestyen nagyszebeni kivalo ötvös kezebol kikerült /a/?^ (10. sz.) es tizenegy darab hatszögü,
trebelt müvü, aranyozott disztanyer (164—16p. sz.). A nyergek es fegyverek közül meg bizonyara
nem egy az 6 tulajdonabol szarmazik.
A Teleki-csalad egy kesobbi hajtasanak, Teleki Mihaly unokajanak, grof 7^/g^/
(szül. 173p.) volt erdelyf udvari kancellarnak kihnomult izleserol tanuskodik e gyüjtemeny, kerete-
ben mintegy nyolcvan, szebbnei-szebb ^/<?Mrg, köztük többszinü aranybol keszüit va.gy pedig a fel-
clragakövek legvaltozatosabb anyagabol csiszolt es aranyba foglalt peldanyokat taialunk. Ö volt
a marosvasarhelyi gazdag Teieki-könyvtar alapitoja. Kazinczy szerint több mint 800,000 forintot
költött tudomanyos celra, Becsben halt meg 1822-ben.
Nehai TV/g^z' V<rwM grof e gyüjtemeny legutolso tulajdonosa, foleg felfedezo afrikai utaza-
saival tette nevet hiresse. Rudolf tronörökös baratsagaval tüntette ki. Ennek az emleke egy tolecloi
pengejü, gazdag ezüstdiszitesü /?<%rd (184. sz.).
De nemcsak ertekes hazai targyakat, hanem jelentos, müveszi, külföldi darabokat is tala-
lunk e gyüjtemenyben, melyek közül nem egy muzeumi gyüjtemenybe valo. A i$ß. sz. nemet
eredetü g/g/<fM/r^OM/ ^M/?M nemcsak szep dombormüves jelenetevel, hanem ötvösmüves foglalata reven
is kivalik; a ßi. sz. sajatos alakjaval tünik fel; a 32. sz. /ßM/?<% gazdag trebelt diszevel
kelti fel erdeklodesünket; a 21. szamu göwö/? /?MpM eroteljes alakja hgyelemre melto. Ritkan elo-
fordulo darab az a /?^/ Ao/yMgc^ jgr/gg, melyek közül az egyik (i54- sz.) a Teleki-gyüjtemeny regibb
darabja es Jeremias Ritternek, a XVII. sz. elejen (1603 — 1646.) müködo nürnbergi mesternek ki-
valo alkotasa (egy müve a drezdai Grünes Gewölbe, harom müve a frankfurti Rotschild tulajdo-
naban); a masik (i35- sz.) pedig az Orth Janos gyüjtemenyebol került a Teleki-fele kincstarba.
A renaissance es korabarok ötvösök eloszeretettel foglaltak ezüstbe a különleges, termeszeti
ritkasagokat. Ebben a sorozatban sajatos alakjaval tünik ki az a tengeri rak ollojabol formalt
j^Mrr&'/o (158. sz.), mely öntöttezüst foglalataval a XVII. sz. vegen uralkodo barok izlest
hirdeti. A regi vadaszatok szep emleke a 160. szamu ^SMV /sf/r/; rajta a becsi ötvös egesz nevet
megörökitette. Ennek a kornak hnomult izleset illusztralja egy aranyzomancos, dragakövekkel ekes
kis p/r<%wG. A hagyomany szerint ez a hnom disztargy a walvechi herceg ajandekakeppen kertilt
Teleki Samuel grof, kancellar tulajdonaba. A becsi ötvösök remekbe keszült darabja a 65. sz. arany
es francia munka a 66. szamu arany /M/Mr/ü.
Nehai Teleki Samu grof most aukciora kerülo gyüjtemenyenek joresze ki volt alhtva az
1884. cvi717%gy%r Tor/&^//G/w&/M//f/ü^oM, amely amagvar ötvösmüveszet paratlanul allo tarlata voit.
A 7ü/g/Ag/2 osnemes csa]adja nem egy kivalo ferAut adott a hazanak. Legkivalobb tagja
volt Apaffy Mihaly erdelyi fejedelemnek hires es nagyhatalmu kancellarja, szeki grof 71?/<?/L AffAn/y.
Ö az elso, aki a grofr cimet viseli. Nagyvaradon született 1634-ben es a zernyesti csataban esett el
i6pO-ben. Nagymuveltsegü ferhu volt. 1661-ben jart eloször Becsben. Nagy gazdagsaganak ma csak
nehany tanuja van ötvöstargyakban, nyergekben stb., mindmegannyi nemes izleserol tanuskodo
müveszi ertekü targy.
Nehai Teleki Samu grofnak, e csalad leszarmazottjanak, most aukciora kerülo hagyateki
targyai közt is van nehany a nagy kancellar egykori tulajdonabol. Ezek közt legkivalobb az a
paratlanul allo wygr^g, mely pompas sodronyzomanc- es gazdag dragakodiszevel hazai cmlekeink
legkivalobbja köze tartozik (^176. sz.). Teleki Mihaly es felesegc Veer Juclit cimerevcl ekes a Hann
Sebestyen nagyszebeni kivalo ötvös kezebol kikerült /a/?^ (10. sz.) es tizenegy darab hatszögü,
trebelt müvü, aranyozott disztanyer (164—16p. sz.). A nyergek es fegyverek közül meg bizonyara
nem egy az 6 tulajdonabol szarmazik.
A Teleki-csalad egy kesobbi hajtasanak, Teleki Mihaly unokajanak, grof 7^/g^/
(szül. 173p.) volt erdelyf udvari kancellarnak kihnomult izleserol tanuskodik e gyüjtemeny, kerete-
ben mintegy nyolcvan, szebbnei-szebb ^/<?Mrg, köztük többszinü aranybol keszüit va.gy pedig a fel-
clragakövek legvaltozatosabb anyagabol csiszolt es aranyba foglalt peldanyokat taialunk. Ö volt
a marosvasarhelyi gazdag Teieki-könyvtar alapitoja. Kazinczy szerint több mint 800,000 forintot
költött tudomanyos celra, Becsben halt meg 1822-ben.
Nehai TV/g^z' V<rwM grof e gyüjtemeny legutolso tulajdonosa, foleg felfedezo afrikai utaza-
saival tette nevet hiresse. Rudolf tronörökös baratsagaval tüntette ki. Ennek az emleke egy tolecloi
pengejü, gazdag ezüstdiszitesü /?<%rd (184. sz.).
De nemcsak ertekes hazai targyakat, hanem jelentos, müveszi, külföldi darabokat is tala-
lunk e gyüjtemenyben, melyek közül nem egy muzeumi gyüjtemenybe valo. A i$ß. sz. nemet
eredetü g/g/<fM/r^OM/ ^M/?M nemcsak szep dombormüves jelenetevel, hanem ötvösmüves foglalata reven
is kivalik; a ßi. sz. sajatos alakjaval tünik fel; a 32. sz. /ßM/?<% gazdag trebelt diszevel
kelti fel erdeklodesünket; a 21. szamu göwö/? /?MpM eroteljes alakja hgyelemre melto. Ritkan elo-
fordulo darab az a /?^/ Ao/yMgc^ jgr/gg, melyek közül az egyik (i54- sz.) a Teleki-gyüjtemeny regibb
darabja es Jeremias Ritternek, a XVII. sz. elejen (1603 — 1646.) müködo nürnbergi mesternek ki-
valo alkotasa (egy müve a drezdai Grünes Gewölbe, harom müve a frankfurti Rotschild tulajdo-
naban); a masik (i35- sz.) pedig az Orth Janos gyüjtemenyebol került a Teleki-fele kincstarba.
A renaissance es korabarok ötvösök eloszeretettel foglaltak ezüstbe a különleges, termeszeti
ritkasagokat. Ebben a sorozatban sajatos alakjaval tünik ki az a tengeri rak ollojabol formalt
j^Mrr&'/o (158. sz.), mely öntöttezüst foglalataval a XVII. sz. vegen uralkodo barok izlest
hirdeti. A regi vadaszatok szep emleke a 160. szamu ^SMV /sf/r/; rajta a becsi ötvös egesz nevet
megörökitette. Ennek a kornak hnomult izleset illusztralja egy aranyzomancos, dragakövekkel ekes
kis p/r<%wG. A hagyomany szerint ez a hnom disztargy a walvechi herceg ajandekakeppen kertilt
Teleki Samuel grof, kancellar tulajdonaba. A becsi ötvösök remekbe keszült darabja a 65. sz. arany
es francia munka a 66. szamu arany /M/Mr/ü.
Nehai Teleki Samu grof most aukciora kerülo gyüjtemenyenek joresze ki volt alhtva az
1884. cvi717%gy%r Tor/&^//G/w&/M//f/ü^oM, amely amagvar ötvösmüveszet paratlanul allo tarlata voit.