DOI Seite / Zitierlink:
https://doi.org/10.11588/diglit.67855#0030
20
HOFFMANN EDITH
BAKÓcz-címer alatt nem látszik semmi nemű vakarás és valószínű,
hogy Bakócz üres címerhelyre festtette saját címerét. D’Ancona1
a címlap festését ílórenci munkának tartja; helyesebbnek látszik
azonban Umbriát jelölni meg keletkezési helyül. Korára nézve fel-
világosítást ad egy, a bekötési tábla belsejére írott bejegyzés,
1471-böl. A kéziratnak tehát 1471 előtt kellett keletkeznie s a
festés stílusa valóban az 1470 körüli munkák jellegét viseli magán.
Az előbbi indafonatos festésektől elüt Cicero Quaestiones ad
Brutum című munkájának (Cod. 150.) címlapja, mely könnyed virág-
díszt mutat. Ezt a tipikus, puttókból, virágokból és virágvázákból,
madarakból és aranygömbökből összerótt bájos díszt, mely az inda-
fonatos mellett legjellemzőbb fajtája e kor egyszerű flórenci könyv-
diszítésének s melyen nem kevéssé érzik Cherico kedves egyéni-
ségének visszfénye. A kézirat festése egyébként nem jelentékeny,
de nagy érdekességet kölcsönöz neki az a körülmény, hogy cím-
lapjának alsó szélén a BÁTHORi-címert látjuk.2 S így a kézirat
nem igen lehetett másé, mint a híres bibliofil váci püspöké, Báthori
Miklósé.3 Mivel ez a kézirat egyelőre az egyetlen kétségtelen
darabja Báthori hajdani könyvtárának, külön nagy figyelmet érde-
mel, mert hiszen a régi könyvtárak e maradványai régi elpusztult
kultúránknak ma legfontosabb hírhozói közé tartoznak.4
í».
1888—1889. 190—191. 1. Képe közölve 105. 1. — Ráth Gy. A Corvina
önálló könyvkötési stílusa. M. Könyvszemle, 1897. 253. 1. — Ráth Gy. Magyar-
országi könyvtáblák. 29. 1.
1 P. D' Ancona.. La miniatura florentina. Firenze, 1914. II. k. 712.
2 Könyvkiállítási kalauz, 173. sz.
3 Fraknói. A Hunyadiak stb. 543. 1. — Tört, és ir.-tört. kiáll. 1902.
16—17. 1. 36. sz. — D’Ancona. Id. m. II. 1360. az eredeti tulajdonos nevé-
nek említése nélkül.
4 E munkával kapcsolatban legyen szabad kitérnem a bécsi National
Bibliotheknak egy kéziratára, mely meggyőződésem szerint szintén Báthori
Miklós könyvtárához tartozott. A mű Hilarius PicTAViENSisneK De synodis
contra omnes haereses című munkáját tartalmazza. (Cod. lat. 872.) Címlapja ki
van tépve, de — mint a Nemzeti Múzeum DAMAscENUSának címlapja —
eltávolítása előtt ez is halványan lenyomódott a túlsó, tiszta fehér lapra.
A lenyomódás egy címert sejttet, melyben világosan meg lehet különböztetni
egy hosszúkás háromszög sötét levonatát; mint tudjuk, a BÁTHORl-címer három
egymás fölé állított, háromszöggé leegyszerűsített farkasfogból áll. A lap díszes
HOFFMANN EDITH
BAKÓcz-címer alatt nem látszik semmi nemű vakarás és valószínű,
hogy Bakócz üres címerhelyre festtette saját címerét. D’Ancona1
a címlap festését ílórenci munkának tartja; helyesebbnek látszik
azonban Umbriát jelölni meg keletkezési helyül. Korára nézve fel-
világosítást ad egy, a bekötési tábla belsejére írott bejegyzés,
1471-böl. A kéziratnak tehát 1471 előtt kellett keletkeznie s a
festés stílusa valóban az 1470 körüli munkák jellegét viseli magán.
Az előbbi indafonatos festésektől elüt Cicero Quaestiones ad
Brutum című munkájának (Cod. 150.) címlapja, mely könnyed virág-
díszt mutat. Ezt a tipikus, puttókból, virágokból és virágvázákból,
madarakból és aranygömbökből összerótt bájos díszt, mely az inda-
fonatos mellett legjellemzőbb fajtája e kor egyszerű flórenci könyv-
diszítésének s melyen nem kevéssé érzik Cherico kedves egyéni-
ségének visszfénye. A kézirat festése egyébként nem jelentékeny,
de nagy érdekességet kölcsönöz neki az a körülmény, hogy cím-
lapjának alsó szélén a BÁTHORi-címert látjuk.2 S így a kézirat
nem igen lehetett másé, mint a híres bibliofil váci püspöké, Báthori
Miklósé.3 Mivel ez a kézirat egyelőre az egyetlen kétségtelen
darabja Báthori hajdani könyvtárának, külön nagy figyelmet érde-
mel, mert hiszen a régi könyvtárak e maradványai régi elpusztult
kultúránknak ma legfontosabb hírhozói közé tartoznak.4
í».
1888—1889. 190—191. 1. Képe közölve 105. 1. — Ráth Gy. A Corvina
önálló könyvkötési stílusa. M. Könyvszemle, 1897. 253. 1. — Ráth Gy. Magyar-
országi könyvtáblák. 29. 1.
1 P. D' Ancona.. La miniatura florentina. Firenze, 1914. II. k. 712.
2 Könyvkiállítási kalauz, 173. sz.
3 Fraknói. A Hunyadiak stb. 543. 1. — Tört, és ir.-tört. kiáll. 1902.
16—17. 1. 36. sz. — D’Ancona. Id. m. II. 1360. az eredeti tulajdonos nevé-
nek említése nélkül.
4 E munkával kapcsolatban legyen szabad kitérnem a bécsi National
Bibliotheknak egy kéziratára, mely meggyőződésem szerint szintén Báthori
Miklós könyvtárához tartozott. A mű Hilarius PicTAViENSisneK De synodis
contra omnes haereses című munkáját tartalmazza. (Cod. lat. 872.) Címlapja ki
van tépve, de — mint a Nemzeti Múzeum DAMAscENUSának címlapja —
eltávolítása előtt ez is halványan lenyomódott a túlsó, tiszta fehér lapra.
A lenyomódás egy címert sejttet, melyben világosan meg lehet különböztetni
egy hosszúkás háromszög sötét levonatát; mint tudjuk, a BÁTHORl-címer három
egymás fölé állított, háromszöggé leegyszerűsített farkasfogból áll. A lap díszes