DOI Page / Citation link:
https://doi.org/10.11588/diglit.67855#0031
A SZÉCHÉNYI-KÖNYVTÁR ILLUMINÁLT KÉZIRATAI
21
Utolsó flórenci darabul említem egy ismeretlen szerzőnek,
Pamphilia című olasz munkáját (Cod. ital. 56.),1 mely már a
század végéről való. Már Zambra Alajos 2 megállapította, hogy a
verseket valószínűleg 1472 után, egész bizonyossággal egy flórenci
költő írta. A címlap festéséről még többet is mondhatunk. A szö-
veget ugyanis díszes keret veszi körül arany alapon élénk színű
virágornamentikával és fehér kameákkal. Az iniciáléban Diana van
ábrázolva, halványzöld ruhában. Kétségtelen, hogy a festés a kitűnő
flórenci miniatornak, Boccardino VECCHionak3 egyszerűbb munkája
s a század végéről való. Rávall a virágdísz is, a kámeák rajza is s az
egész díszítés nagyon rokon a művésznek a flórenci Laurenziánában
levő néhány munkájával. Világos képet azonban mai formájában nem
ad a festés, mert épen legfontosabb része, a Diana alakját mutató
iniciálé el van törölve s az egész címlap sérült állapotban van.
Az irodalomban a budapesti múzeumban szerepel, még három
kézirat. Valamikor mindahárom a Corvinába tartozott. Az első, melyet
Weinberger tévedésből sorol a budapesti darabok közé, Dqmitius
CALDERmusnak: Commentarium in Juvenalem című munkája,4 egy
pisai magántulajdonos lététéként rég idő óta előbb a flórenci állami
levéltárban s újabban a flórenci Laurenzianában 5 van és két kézirat,
alsó keretének és a benne foglalt címerpajzsnak magasságából pedig arra lehet
következtetni, hogy a BÁTHORi-címernek megfelelően, három ilyen fog fért el
s így kétségtelennek vehetjük ennek a darabnak a BÁTHORi-könyvtárból való
származását. Más helyen már volt alkalmam felhívni a figyelmet arra a körül-
ményre, hogy a modenai könyvtár egy L. B. Alberti kódexében szintén a
Báthori-címerre akadtam. Bírálat D. Fava. La Biblioteca Estense. Modena,
1925. c. könyvéről. M. Könyvszemle, 1925. 177. 1. és Középkori könyvkultú-
ránk néhány fontos emlékéről u. o. 36. 1.
1 Csontosé A Farkas Lajos-féle gyűjtemény codexei. 188. 1.
2 L. Zambra. Pamphilia romanzo italiano inedito dél 400 tra i mano-
scritti dél Museo Nazionale ungherese in Budapest.La Bibliofillá, 1910. 250—254.I
3 A művész két kitűnő munkája készült magyar birtokosok számára. Fia-
tal korának legszebb munkája Mátyás király bécsi Philostratus kódexe; késői
idejében pedig Szathmáry György esztergomi érsek számára festett egy Psal-
teriumot, mely ma Párisban van. (Bibi. Nat. cod. 8879.)
4 Weinberger. Id. m. 912. sz.
5 Laurenziana Acquisti e Doni 233. — Ábel I. Két ismeretlen Corvin-
kodex. M. Könyvszemle, 1888.— Gulyás P. Weinberger Id. m.-ról írt bírálat,
Könyvszemle, 1908. 361. 1.
21
Utolsó flórenci darabul említem egy ismeretlen szerzőnek,
Pamphilia című olasz munkáját (Cod. ital. 56.),1 mely már a
század végéről való. Már Zambra Alajos 2 megállapította, hogy a
verseket valószínűleg 1472 után, egész bizonyossággal egy flórenci
költő írta. A címlap festéséről még többet is mondhatunk. A szö-
veget ugyanis díszes keret veszi körül arany alapon élénk színű
virágornamentikával és fehér kameákkal. Az iniciáléban Diana van
ábrázolva, halványzöld ruhában. Kétségtelen, hogy a festés a kitűnő
flórenci miniatornak, Boccardino VECCHionak3 egyszerűbb munkája
s a század végéről való. Rávall a virágdísz is, a kámeák rajza is s az
egész díszítés nagyon rokon a művésznek a flórenci Laurenziánában
levő néhány munkájával. Világos képet azonban mai formájában nem
ad a festés, mert épen legfontosabb része, a Diana alakját mutató
iniciálé el van törölve s az egész címlap sérült állapotban van.
Az irodalomban a budapesti múzeumban szerepel, még három
kézirat. Valamikor mindahárom a Corvinába tartozott. Az első, melyet
Weinberger tévedésből sorol a budapesti darabok közé, Dqmitius
CALDERmusnak: Commentarium in Juvenalem című munkája,4 egy
pisai magántulajdonos lététéként rég idő óta előbb a flórenci állami
levéltárban s újabban a flórenci Laurenzianában 5 van és két kézirat,
alsó keretének és a benne foglalt címerpajzsnak magasságából pedig arra lehet
következtetni, hogy a BÁTHORi-címernek megfelelően, három ilyen fog fért el
s így kétségtelennek vehetjük ennek a darabnak a BÁTHORi-könyvtárból való
származását. Más helyen már volt alkalmam felhívni a figyelmet arra a körül-
ményre, hogy a modenai könyvtár egy L. B. Alberti kódexében szintén a
Báthori-címerre akadtam. Bírálat D. Fava. La Biblioteca Estense. Modena,
1925. c. könyvéről. M. Könyvszemle, 1925. 177. 1. és Középkori könyvkultú-
ránk néhány fontos emlékéről u. o. 36. 1.
1 Csontosé A Farkas Lajos-féle gyűjtemény codexei. 188. 1.
2 L. Zambra. Pamphilia romanzo italiano inedito dél 400 tra i mano-
scritti dél Museo Nazionale ungherese in Budapest.La Bibliofillá, 1910. 250—254.I
3 A művész két kitűnő munkája készült magyar birtokosok számára. Fia-
tal korának legszebb munkája Mátyás király bécsi Philostratus kódexe; késői
idejében pedig Szathmáry György esztergomi érsek számára festett egy Psal-
teriumot, mely ma Párisban van. (Bibi. Nat. cod. 8879.)
4 Weinberger. Id. m. 912. sz.
5 Laurenziana Acquisti e Doni 233. — Ábel I. Két ismeretlen Corvin-
kodex. M. Könyvszemle, 1888.— Gulyás P. Weinberger Id. m.-ról írt bírálat,
Könyvszemle, 1908. 361. 1.