DOI Page / Citation link:
https://doi.org/10.11588/diglit.67855#0107
A SZÉCHÉNYI-KÖNYVTÁR ILLUMINÁLT KÉZIRATAI
97
két kódexe a magyar miniaturfestő-stílust még csak fejlődőben mu-
tatja, még nem olvadtak szerves egésszé a különféle idegen és
magyar stílusok, hanem elkülönülve jelennek meg az egymásután
következő lapokon s ha a bécsi darab nem is volna datálva, akkor
is tudnók, hogy ez az 1481 körüli évek állapota. E kódexekkel
való kapcsolata folytán a Trapezuntius tehát a műhely korai darab-
jai közé tartozik s 1481 körül keletkezett.
Az idevágó szakirodalom harmadik tévedése a művész kilétére
vonatkozik. A teljes bizonytalanságba Pulszky Ferenc vetett először
egy nevet: a flórenci nagy miniátornak, Gherardo dél FoRÁnak
nevét.1 Pulszky egy kéz munkájának állapította meg a múzeumi
Trapezuntiusí, a bécsi PiOLEMAEUst és a velencei AvERUUNUSt.
A kérdést a kitűnő szemű Csontosi vitte előre,2 aki nagyjából össze-
állította azt a kéziratcsoportot, melyet máig is összetartozónak
érzünk: a múzeumi Trapezuntiusí, a bécsi Ptolemaeusí, a wolfen-
bütteli ToLHOPFOt, a velencei Averulinusí, a müncheni Bedaí, a
párisi Cassianusí és a nürnbergi História Turciaet. S fölveti a kérdést,
hogy vájjon ki lehet a miniátor? «Gherardo-6? a névtelen madocsai
apát ? Félix Ragusanus3 vagy más ?» A kérdés nagyon óvatosan
van föltéve, de alatta nagyon biztos sejtése érezhető annak, hogy a
munkákat magyaroknak tartotta. Véleményével csak azért nem állott
1 Pulszky F. A Corvina maradványai. Könyvkiállítási kalauz. 1882. 60. I.
így említi a művészt: «Gherardo, kit il CmERiconak neveznek# és magasabbra
tartja ATTAVANTÉnél. Ma tudjuk, hogy Gherardo és Cherico két nagyon
különböző egyéniség, a Trapezuntius pedig mélyen alatta áll Attavante
munkáinak.
2 Csontosi J. Hazai és külföldi könyvtári buvárlatok. M. Könyvszemle
1883. 214—215. 1. — Csontosi J. Attavantestől festett Corvin kódexek. Magy.
Könyvszemle. 1885. 253. 1. — Csontosi J. Corvinische Handschriften von
Attavantes. Centralblatt für Bibliothekswesen. 1886. III. 216—217.1. — Csontosi
J. Mátyás és Beatrix arcképei Corvin-kódexekben. Archaeológiai Értesítő. 1888
114. lap.
3 Félix Ragusanus eddigelé egészen rejtélyes személyiségét I. Kukuljevic-
Sakcinski (Slovnik umjetnikah Jugoslavenskih. Zagreb. 1858. 76—77. 1.) igye-
kezett Félix PriANCussal, Kristóf modrusi püspök unokaöccsével azonosítani.
E feltevését azonban később hallgatólagosan visszavonta. I. Kukuljevic-Sakcinski
Kroatisch-dalmatinische Künstler am Hofe des ungarischen Königs Mathias
Corvinus. Agram. 1860. 11. 1. (Különlenyomat az Agramer Zeitung-ból.)
7
97
két kódexe a magyar miniaturfestő-stílust még csak fejlődőben mu-
tatja, még nem olvadtak szerves egésszé a különféle idegen és
magyar stílusok, hanem elkülönülve jelennek meg az egymásután
következő lapokon s ha a bécsi darab nem is volna datálva, akkor
is tudnók, hogy ez az 1481 körüli évek állapota. E kódexekkel
való kapcsolata folytán a Trapezuntius tehát a műhely korai darab-
jai közé tartozik s 1481 körül keletkezett.
Az idevágó szakirodalom harmadik tévedése a művész kilétére
vonatkozik. A teljes bizonytalanságba Pulszky Ferenc vetett először
egy nevet: a flórenci nagy miniátornak, Gherardo dél FoRÁnak
nevét.1 Pulszky egy kéz munkájának állapította meg a múzeumi
Trapezuntiusí, a bécsi PiOLEMAEUst és a velencei AvERUUNUSt.
A kérdést a kitűnő szemű Csontosi vitte előre,2 aki nagyjából össze-
állította azt a kéziratcsoportot, melyet máig is összetartozónak
érzünk: a múzeumi Trapezuntiusí, a bécsi Ptolemaeusí, a wolfen-
bütteli ToLHOPFOt, a velencei Averulinusí, a müncheni Bedaí, a
párisi Cassianusí és a nürnbergi História Turciaet. S fölveti a kérdést,
hogy vájjon ki lehet a miniátor? «Gherardo-6? a névtelen madocsai
apát ? Félix Ragusanus3 vagy más ?» A kérdés nagyon óvatosan
van föltéve, de alatta nagyon biztos sejtése érezhető annak, hogy a
munkákat magyaroknak tartotta. Véleményével csak azért nem állott
1 Pulszky F. A Corvina maradványai. Könyvkiállítási kalauz. 1882. 60. I.
így említi a művészt: «Gherardo, kit il CmERiconak neveznek# és magasabbra
tartja ATTAVANTÉnél. Ma tudjuk, hogy Gherardo és Cherico két nagyon
különböző egyéniség, a Trapezuntius pedig mélyen alatta áll Attavante
munkáinak.
2 Csontosi J. Hazai és külföldi könyvtári buvárlatok. M. Könyvszemle
1883. 214—215. 1. — Csontosi J. Attavantestől festett Corvin kódexek. Magy.
Könyvszemle. 1885. 253. 1. — Csontosi J. Corvinische Handschriften von
Attavantes. Centralblatt für Bibliothekswesen. 1886. III. 216—217.1. — Csontosi
J. Mátyás és Beatrix arcképei Corvin-kódexekben. Archaeológiai Értesítő. 1888
114. lap.
3 Félix Ragusanus eddigelé egészen rejtélyes személyiségét I. Kukuljevic-
Sakcinski (Slovnik umjetnikah Jugoslavenskih. Zagreb. 1858. 76—77. 1.) igye-
kezett Félix PriANCussal, Kristóf modrusi püspök unokaöccsével azonosítani.
E feltevését azonban később hallgatólagosan visszavonta. I. Kukuljevic-Sakcinski
Kroatisch-dalmatinische Künstler am Hofe des ungarischen Königs Mathias
Corvinus. Agram. 1860. 11. 1. (Különlenyomat az Agramer Zeitung-ból.)
7