DOI Seite / Zitierlink:
https://doi.org/10.11588/diglit.67855#0108
98
HOFFMANN EDITH
elő határozottabb formában, mert nem tudta volna bizonyítani.
Dacára ezen intésnek, tizenkét évvel később újra csak Gherardo
nevét látjuk emlegetni.! Sőt ugyancsak GHERARDÓt említi mesterül
Schönherr is, ki a CsoNTOSitól összeállított csoportot nagyjából
együtt tartja: kétségtelenül Gherardo munkájának véli az Averuli-
nusí, a Cassianusí, a BedÁí és Nagylucsei Orbán Psalteriumát, a
Nemzeti Múzeumban (Cod. lat. júp.)1 2 és az ő valószínű munkájá-
nak a múzeumi TRAPEZUNnust és két darabot, melyeket a Nagylucsei
Psalteriumon kívül újonnan vesz fel a csoportba. Az elsőt, a vatikáni
Missalét (Cod. urb. lat. no.) helyesen, a másikat, a drezdai Valturiusí
(Cod. R. 28. m.) tévesen, mivel az épen nem ide tartozó darab,
hanem nápolyi. E csoportot egy újabb darabbal gyarapította León
Dorez, ki a holkham-halli Evangélistámmal elsőül ismertette és
a Cassianus miniátorának tulajdonította; igaz, hogy ezt a művészt
«bizonyos valószínűséggel)) Boccardino VECCHioban véli felismer-
hetni.3 Hevesy4 szintén átveszi az irodalomból az immár többször
összeállított csoport együvé tartozásának tényét, a mesterre vonat-
kozólag pedig visszanyúl Csontosi fontos gondolatára és tovább
építi azt. Megállapítja, hogy e darabok nem mutatnak tiszta művészi
stílust, tehát nem lehetnek egyik olasz miniátor-iskolának sem
termékei. A stílusok keveredése természetes azonban Budán, hol a
tanulmányozásra és továbbképzésre — Európa minden részéről
összeszedett gazdag anyagával oly könyvtár állt rendelkezésre, mint
a királyi könyvtár. Hevesy úgy véli, hogy a miniaturák nápolyi
művészek hatása alatt dolgozó művésztől valók, kit a csoport leg-
jelentékenyebb darabja után «a Cassianus mesteré»-nek nevez el.
E művész sajátkezű munkájának véli a TrapezuntiusL Néhány évvel
később, Gulyás újra visszatér arra a gondolatra, hogy e csoport
1 Tört, és irod.-tört. kiáll. 1902. 210. szám. «Gherardo remekművéről))
beszél.
2 Schönherr Gy. Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a Magyar Nemzeti
Múzeum könyvtárában. M. Könyvszemle 1906. 210. 1.
3 L. Dorez. Les manuscrits á peintures de la Bibliothéque de Lord
Leicester á Holkham Hall. Norfolk. Paris. 1908. 98. 1. LIX. tábla.
4 A. de Hevesy. Les miniaturistes du Roi Mathias Corvin. Revue de l’art
chrétien. 1911. 109 —120. 1.
HOFFMANN EDITH
elő határozottabb formában, mert nem tudta volna bizonyítani.
Dacára ezen intésnek, tizenkét évvel később újra csak Gherardo
nevét látjuk emlegetni.! Sőt ugyancsak GHERARDÓt említi mesterül
Schönherr is, ki a CsoNTOSitól összeállított csoportot nagyjából
együtt tartja: kétségtelenül Gherardo munkájának véli az Averuli-
nusí, a Cassianusí, a BedÁí és Nagylucsei Orbán Psalteriumát, a
Nemzeti Múzeumban (Cod. lat. júp.)1 2 és az ő valószínű munkájá-
nak a múzeumi TRAPEZUNnust és két darabot, melyeket a Nagylucsei
Psalteriumon kívül újonnan vesz fel a csoportba. Az elsőt, a vatikáni
Missalét (Cod. urb. lat. no.) helyesen, a másikat, a drezdai Valturiusí
(Cod. R. 28. m.) tévesen, mivel az épen nem ide tartozó darab,
hanem nápolyi. E csoportot egy újabb darabbal gyarapította León
Dorez, ki a holkham-halli Evangélistámmal elsőül ismertette és
a Cassianus miniátorának tulajdonította; igaz, hogy ezt a művészt
«bizonyos valószínűséggel)) Boccardino VECCHioban véli felismer-
hetni.3 Hevesy4 szintén átveszi az irodalomból az immár többször
összeállított csoport együvé tartozásának tényét, a mesterre vonat-
kozólag pedig visszanyúl Csontosi fontos gondolatára és tovább
építi azt. Megállapítja, hogy e darabok nem mutatnak tiszta művészi
stílust, tehát nem lehetnek egyik olasz miniátor-iskolának sem
termékei. A stílusok keveredése természetes azonban Budán, hol a
tanulmányozásra és továbbképzésre — Európa minden részéről
összeszedett gazdag anyagával oly könyvtár állt rendelkezésre, mint
a királyi könyvtár. Hevesy úgy véli, hogy a miniaturák nápolyi
művészek hatása alatt dolgozó művésztől valók, kit a csoport leg-
jelentékenyebb darabja után «a Cassianus mesteré»-nek nevez el.
E művész sajátkezű munkájának véli a TrapezuntiusL Néhány évvel
később, Gulyás újra visszatér arra a gondolatra, hogy e csoport
1 Tört, és irod.-tört. kiáll. 1902. 210. szám. «Gherardo remekművéről))
beszél.
2 Schönherr Gy. Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a Magyar Nemzeti
Múzeum könyvtárában. M. Könyvszemle 1906. 210. 1.
3 L. Dorez. Les manuscrits á peintures de la Bibliothéque de Lord
Leicester á Holkham Hall. Norfolk. Paris. 1908. 98. 1. LIX. tábla.
4 A. de Hevesy. Les miniaturistes du Roi Mathias Corvin. Revue de l’art
chrétien. 1911. 109 —120. 1.