DOI Seite / Zitierlink:
https://doi.org/10.11588/diglit.69878#0029
15
A szaiták korszaka 120 évig (Kr. e. 645—525-ig) tartott;
525-ben Egyiptom perzsa provincziává lett. Ez az idegen uralom
majdnem 200 évig tartott. 332-ben Egyiptom a maczedóniaiak
királyának, Nagy Sándornak a hatalma alá került. Ez alapította
új birodalmi fővárosul Alexandriát, a melyet az egyiptomi
és a görög világhatalom összekötő kapcsául szánt s a mely
egy pár deczennium után valóban a hellenista Keletnek az
élén tündöklött.
Nagy Sándor halála után egyik hadvezére, Ptolemaeus,
az egyiptomi uralmat magához ragadta; előbb csak mint Szat-
rap, később azonban már mint megkoronázott király ural-
kodott. Vele kezdődik a Ptolemaeusok híres korszaka, az
egyiptomi történet egyik legnevezetesebb fejezete, a melyben
Egyiptom az akkori világ leghatalmasabb birodalma volt és
a melyben újra virágkorát élte az ország. Alexandria most
a görög műveltség középpontja. A görög szellem mindenütt
érvényre jutott. Az első Ptolemaeusok alatt ez a hatás főleg csak
a közigazgatás szervezetében nyilvánult, lassanként azonban
a nép életébe is átmegy; az egyiptomi nyelv és írás a népnél
lassan feledésbe merül és a legfontosabb rendeletekben a királyok
kényszerítve voltak a szent nyelv és írás mellett a démotikus
és a görög nyelvet is használatba venni. (így volt ez a kano-
pusi dekrétumban, mely I. Ptol. Euergetes király IX. évéből
való, vagyis Kr. e. 288-ból; így van ez a rosettei kőemlék fel-
iratában Ptol. Epiphanes idejéből vagyis Kr. e. 196-ból, stb.)
Kr. e. 30-ban az ország a rómaiak hatalma alá kerül; így
marad ez Kr. u. 395-ig, a mikor Egyiptom a római birodalom
kettébomlása alkalmából a keletrómai birodalomnak jut,
míg végre Kr. u. 641-ben az arabok uralmának korszaka követ-
kezik.
B) Chronologiai áttekintés.
Az egyiptomiak több ezer évre terjedő kultúrtörténetét
könnyebb áttekintés czéljából a Manetho-féle dynastiákba
való chronologiai beosztás fenntartása mellett a következő
főcsoportokra osztjuk:
A szaiták korszaka 120 évig (Kr. e. 645—525-ig) tartott;
525-ben Egyiptom perzsa provincziává lett. Ez az idegen uralom
majdnem 200 évig tartott. 332-ben Egyiptom a maczedóniaiak
királyának, Nagy Sándornak a hatalma alá került. Ez alapította
új birodalmi fővárosul Alexandriát, a melyet az egyiptomi
és a görög világhatalom összekötő kapcsául szánt s a mely
egy pár deczennium után valóban a hellenista Keletnek az
élén tündöklött.
Nagy Sándor halála után egyik hadvezére, Ptolemaeus,
az egyiptomi uralmat magához ragadta; előbb csak mint Szat-
rap, később azonban már mint megkoronázott király ural-
kodott. Vele kezdődik a Ptolemaeusok híres korszaka, az
egyiptomi történet egyik legnevezetesebb fejezete, a melyben
Egyiptom az akkori világ leghatalmasabb birodalma volt és
a melyben újra virágkorát élte az ország. Alexandria most
a görög műveltség középpontja. A görög szellem mindenütt
érvényre jutott. Az első Ptolemaeusok alatt ez a hatás főleg csak
a közigazgatás szervezetében nyilvánult, lassanként azonban
a nép életébe is átmegy; az egyiptomi nyelv és írás a népnél
lassan feledésbe merül és a legfontosabb rendeletekben a királyok
kényszerítve voltak a szent nyelv és írás mellett a démotikus
és a görög nyelvet is használatba venni. (így volt ez a kano-
pusi dekrétumban, mely I. Ptol. Euergetes király IX. évéből
való, vagyis Kr. e. 288-ból; így van ez a rosettei kőemlék fel-
iratában Ptol. Epiphanes idejéből vagyis Kr. e. 196-ból, stb.)
Kr. e. 30-ban az ország a rómaiak hatalma alá kerül; így
marad ez Kr. u. 395-ig, a mikor Egyiptom a római birodalom
kettébomlása alkalmából a keletrómai birodalomnak jut,
míg végre Kr. u. 641-ben az arabok uralmának korszaka követ-
kezik.
B) Chronologiai áttekintés.
Az egyiptomiak több ezer évre terjedő kultúrtörténetét
könnyebb áttekintés czéljából a Manetho-féle dynastiákba
való chronologiai beosztás fenntartása mellett a következő
főcsoportokra osztjuk: