Mahler, Eduard: Beöthy Zsolt egyiptologiai gyüjteménye a Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetemen: magyarázó jegyzék egyszersmind bevezetés az ókori egyiptomiak muvészet- és kultúrtörténetébe (Budapest, 1913)

VIII.

ISTENEK SZOBRAI.

Alig található felirat vagy okmány, mely ne adna az egyip-
tomiak vallásos gondolkodásáról valami felvilágosítást. És
mégsem vagyunk abban a helyzetben, hogy az egyiptomi vallás
eredetét és keletkezését illető kérdésre teljes biztonsággal felel-
hetnénk. Emanuel de Bougé, Le Page Benouf, Pierret és Brugsch
azon véleményen vannak, hogy az egyiptomi vallás alapvető
fővonása az Isten egysége, és hogy az írott kútfőkben fennmaradt
mágikus és animisztikus képzetek csak misztikus, szimbolikus
és allegorikus értelemmel bírnak. Az istenség ezen fogalmát
«Núter» szóval jelölték, ez jelentette a tevékeny erőt, mely perio-
dikus visszatérése által a dolgokat alkotja és teremti, nekik
új életet kölcsönöz és a fiatalság üdeségét visszaadja, ő tehát
Isten a legtisztább felfogás szerint: ő az egyetlen atya, ki az
ember sorsát születésétől haláláig vezérli, ki vigasztalást nyújt
fájdalom- és balsorsban; ő az összes dolgok teremtője és kor-
mányzója, ő a kezdet. Másrészt azonban számtalan isten-névvel
találkozunk, melyek viselőit különböző templomokban tisztel-
ték és imádták. Más szavakkal, a legnagyobb és legfenségesebb
egyisten tanával szemben áll egy nagyszámú és sokoldalú
istenségek tana. Most azon kérdés merül fel: a monotheistikus
képzet, az egy, az egyetlen és egymagában lévő istenről volt-e
az eredeti és ebből az idők folyamán fejlődött ki a politheizmus,
az istenségek tana, avagy egy nyers fetisizmusból keletkezett
politheizmus volt a régebbi tan, melyből idők folyamán szá-
zadokon át tartó magasabb kultúráiét befolyása alatt megtisz-
tult isteni fogalom a monotheizmusig emelkedett ? Az előbbi