DOI Page / Citation link:
https://doi.org/10.11588/diglit.69878#0209
A GÖRÖG-RÓMAI ÉS A KOPT-KERESZTÉNY
KORSZAK.
A görög-római korszak alatt értjük a Ptolemaeusok ural-
mát Kr. e. 332-től Kr. e. 30-ig, a római uralom pedig Kr. e.
430-tól Kr. u. 641-ig tart.
A kopt-keresztény korszak kezdődik Szent Márk apostol fel-
lépésével Alexandriában, Kr. u. 69-ben.
A mikor Nagy Sándor Kr. e. 332-ben véget vetett a perzsa
uralomnak és győztesen bevonult Memphisbe, egyre több gö-
rög elem honosodott meg az egyiptomiak földjén. Az első Pto-
lemaeusok alatt ez a hatás főleg csak a közigazgatás újjászerve-
zésében nyilvánult meg, mely teljesen görög mintára alakult
át. A vallási szertartások és a vallás szolgálatában álló művé-
szet nem igen változtak. Az egyiptomi művészek eleinte erő-
sen tiltakoztak minden görög befolyás ellen. A papok hatásköre
azonban lényegesen megváltozott; a Hon-núter = «próféta»
vagy «pap» (szószerint: «Isten szolgája») kénytelen volt lemon-
dani világi hatalmáról és meg kellett elégednie szorosan vett
■egyházi munkakörével.
A Ptolemaeusok görög létükre maguk is egyiptomi istenek-
nek áldoztak, és a perzsa uralom alatt megsérült templomo-
kat pompásan újjáépíttették, így: Philaeben, Edfuban, Eszneh-
ben és Denderában. Egyiptomi neveket és czímeket vettek
fel, és régi egyiptomi szokás szerint Memphisben koronáztatták
meg magukat. Székhelyükben, Alexandriában a thébai fáraók-
hoz hasonló fényt fejtettek ki. A hellenisztikus szellem hatása
mindamellett egyre érezhetőbb lett. A görög nyelv nyilvános
funkczióknál mindinkább előtérbe lépett, míg végül az egyip-
KORSZAK.
A görög-római korszak alatt értjük a Ptolemaeusok ural-
mát Kr. e. 332-től Kr. e. 30-ig, a római uralom pedig Kr. e.
430-tól Kr. u. 641-ig tart.
A kopt-keresztény korszak kezdődik Szent Márk apostol fel-
lépésével Alexandriában, Kr. u. 69-ben.
A mikor Nagy Sándor Kr. e. 332-ben véget vetett a perzsa
uralomnak és győztesen bevonult Memphisbe, egyre több gö-
rög elem honosodott meg az egyiptomiak földjén. Az első Pto-
lemaeusok alatt ez a hatás főleg csak a közigazgatás újjászerve-
zésében nyilvánult meg, mely teljesen görög mintára alakult
át. A vallási szertartások és a vallás szolgálatában álló művé-
szet nem igen változtak. Az egyiptomi művészek eleinte erő-
sen tiltakoztak minden görög befolyás ellen. A papok hatásköre
azonban lényegesen megváltozott; a Hon-núter = «próféta»
vagy «pap» (szószerint: «Isten szolgája») kénytelen volt lemon-
dani világi hatalmáról és meg kellett elégednie szorosan vett
■egyházi munkakörével.
A Ptolemaeusok görög létükre maguk is egyiptomi istenek-
nek áldoztak, és a perzsa uralom alatt megsérült templomo-
kat pompásan újjáépíttették, így: Philaeben, Edfuban, Eszneh-
ben és Denderában. Egyiptomi neveket és czímeket vettek
fel, és régi egyiptomi szokás szerint Memphisben koronáztatták
meg magukat. Székhelyükben, Alexandriában a thébai fáraók-
hoz hasonló fényt fejtettek ki. A hellenisztikus szellem hatása
mindamellett egyre érezhetőbb lett. A görög nyelv nyilvános
funkczióknál mindinkább előtérbe lépett, míg végül az egyip-