II.
BÉLEDÉNYEK.
(KANOPUSOK.)
A béledények (kanopusok) vázák, a melyekben a halott ne-
mes szerveit: szivét, tüdejét, agyát stb. őrizték. Mielőtt bebal-
zsamozták a múmiát, e szerveket kivették és külön bebalzsa-
mozták. E szerveket valószínűleg azért vették ki, hogy ne
pusztuljanak el a testben, mert a leggondosabb bebalzsamozás
sem óvhatta volna meg az enyészettől. így külön bebalzsamozva,
külön beburkolva és külön elzárt edényekben elhelyezve, hosz-
szú ideig megmaradtak. Mások véleménye szerint e szervek a
halott táplálására vonatkoztak. Már a legrégibb korban, mely-
ben ily kanopus-edények fellépnek (a VI. dynastia idejében,
Kr. e. 2800 körül) négyes csoportokban szerepelnek. A leg-
régibb kanopusok, a melyeket ismerünk, G. Maspero által
1881-ben Merenra-Pepi piramisában, Szakkara mellett, találtat-
tak. (V. ö. Maspero, Rec. Trav. V. p. 158. és Reisner, Zeitschr.
agypt. Sprache XXXVII. 61.) Minden halottnak négy kano-
pusa volt, mindegyiket egy-egy védőszellemnek, és a védő-
szellemmel rokon istennőnek ajánlották. A VI—XVIII. dynas-
tiában fellépő kanopusok többnyire alabastromból készültek,
erősen kiugró vállúak és fedőjük emberfejű. A védőszellemek:
Amzet, Hapi, Duamutef és Kebekhzenuf a halottak könyvé-
nek 113. fejezete szerint Isis alkotásai; vízben, egy lótoszvirág-
ban keletkeztek, és Ra parancsára Szebek víz-isten egy hálóval
kihalászta őket. Az volt a hivatásuk, hogy mint hajdan Osi-
rist, úgy most az Osirissá vált halottat éhség és szomjúság el-
len védjék, épen ezért ajánlották nekik a halott nemes szerveit.
BÉLEDÉNYEK.
(KANOPUSOK.)
A béledények (kanopusok) vázák, a melyekben a halott ne-
mes szerveit: szivét, tüdejét, agyát stb. őrizték. Mielőtt bebal-
zsamozták a múmiát, e szerveket kivették és külön bebalzsa-
mozták. E szerveket valószínűleg azért vették ki, hogy ne
pusztuljanak el a testben, mert a leggondosabb bebalzsamozás
sem óvhatta volna meg az enyészettől. így külön bebalzsamozva,
külön beburkolva és külön elzárt edényekben elhelyezve, hosz-
szú ideig megmaradtak. Mások véleménye szerint e szervek a
halott táplálására vonatkoztak. Már a legrégibb korban, mely-
ben ily kanopus-edények fellépnek (a VI. dynastia idejében,
Kr. e. 2800 körül) négyes csoportokban szerepelnek. A leg-
régibb kanopusok, a melyeket ismerünk, G. Maspero által
1881-ben Merenra-Pepi piramisában, Szakkara mellett, találtat-
tak. (V. ö. Maspero, Rec. Trav. V. p. 158. és Reisner, Zeitschr.
agypt. Sprache XXXVII. 61.) Minden halottnak négy kano-
pusa volt, mindegyiket egy-egy védőszellemnek, és a védő-
szellemmel rokon istennőnek ajánlották. A VI—XVIII. dynas-
tiában fellépő kanopusok többnyire alabastromból készültek,
erősen kiugró vállúak és fedőjük emberfejű. A védőszellemek:
Amzet, Hapi, Duamutef és Kebekhzenuf a halottak könyvé-
nek 113. fejezete szerint Isis alkotásai; vízben, egy lótoszvirág-
ban keletkeztek, és Ra parancsára Szebek víz-isten egy hálóval
kihalászta őket. Az volt a hivatásuk, hogy mint hajdan Osi-
rist, úgy most az Osirissá vált halottat éhség és szomjúság el-
len védjék, épen ezért ajánlották nekik a halott nemes szerveit.