DOI Seite / Zitierlink:
https://doi.org/10.11588/diglit.69878#0182
AMULETTEK.
A babona egy neme már a legrégibb idő óta el volt terjedve
Egyiptomban. Az egyiptomiak gonosz szellemekben hittek, és
hogy ezek ellen megóvják magukat, különböző amuletteket
hordtak, a melyek istenekhez való fohászokat vagy varázs-
igéket tartalmaznak, hogy a gonosz szellemeket és a démonokat
tőlük távol tartsák. Karneol-kőből készült övcsatt Isis vére
volt, melyről azt hitték, hogy lémossa tulajdonosának vétkeit.
A béka az újjászületés eszméjére emlékeztetett; a zöld földpát-
ból készült oszlopocska az isteni megifjodásra emlékeztette
őket, stb. stb. Hogy az istenek és szent állatok képeinek vise-
lését kitűnő védeszköznek gondolták mindennemű viszon-
tagság és gonosz démon ellen, az az egyiptomiak fejlett vallá-
sossága folytán természetes. A múmia mellére is amulettet
fektettek, a melynek az volt a rendeltetése, hogy a halottat
alvilági útján a földalatti démonok ellen megoltalmazza. A ha-
lottak könyve már a legrégibb formájában is arról tanúskodik,
mily nagy súlyt vetettek erre az egyiptomiak. A halottak
könyvének 32. fejezetében a halott elriasztja a pokol kroko-
diljait, reámutatván hatalmas talizmánjára. A 149. fejezet
leírja az egyiptomi alvilág borzalmait, a melyek elől a halott
nem térhetett ki: óriási, mérges kígyók, istenségek, a kiknek
neve halált s pusztulást jelent, fenyegető vízáradások és
lángoló hőségtől áthatott légkör. Mindezeken át kell haladnia
a halottnak, de mi sem vehet erőt rajta, ha talizmánjai vele
vannak; ha ezekre rámutat, sértetlenül hatol át az ezernyi
veszélyen és baj nélkül közeledhetik az ott uralkodó rettenetes
A babona egy neme már a legrégibb idő óta el volt terjedve
Egyiptomban. Az egyiptomiak gonosz szellemekben hittek, és
hogy ezek ellen megóvják magukat, különböző amuletteket
hordtak, a melyek istenekhez való fohászokat vagy varázs-
igéket tartalmaznak, hogy a gonosz szellemeket és a démonokat
tőlük távol tartsák. Karneol-kőből készült övcsatt Isis vére
volt, melyről azt hitték, hogy lémossa tulajdonosának vétkeit.
A béka az újjászületés eszméjére emlékeztetett; a zöld földpát-
ból készült oszlopocska az isteni megifjodásra emlékeztette
őket, stb. stb. Hogy az istenek és szent állatok képeinek vise-
lését kitűnő védeszköznek gondolták mindennemű viszon-
tagság és gonosz démon ellen, az az egyiptomiak fejlett vallá-
sossága folytán természetes. A múmia mellére is amulettet
fektettek, a melynek az volt a rendeltetése, hogy a halottat
alvilági útján a földalatti démonok ellen megoltalmazza. A ha-
lottak könyve már a legrégibb formájában is arról tanúskodik,
mily nagy súlyt vetettek erre az egyiptomiak. A halottak
könyvének 32. fejezetében a halott elriasztja a pokol kroko-
diljait, reámutatván hatalmas talizmánjára. A 149. fejezet
leírja az egyiptomi alvilág borzalmait, a melyek elől a halott
nem térhetett ki: óriási, mérges kígyók, istenségek, a kiknek
neve halált s pusztulást jelent, fenyegető vízáradások és
lángoló hőségtől áthatott légkör. Mindezeken át kell haladnia
a halottnak, de mi sem vehet erőt rajta, ha talizmánjai vele
vannak; ha ezekre rámutat, sértetlenül hatol át az ezernyi
veszélyen és baj nélkül közeledhetik az ott uralkodó rettenetes