Ars: časopis Ústavu Dejín Umenia Slovenskej Akadémie Vied — 1.1967

Page: 88
DOI issue: DOI article: DOI article: Citation link: 
https://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/ars1967/0250
License: Free access  - all rights reserved Use / Order
0.5
1 cm
facsimile
de Spiš et en Slovaquie et de leur relation avec
l'atelier cracovien de Stosz, je voudrais dire quel-
ques mots sur le groupe de Selca. Les chercheurs
slovaques considèrent que cette sculpture a été
créée sous l’influence du sculpteur de Souabe Hans
Beierlein.54 Le motif le plus important de cette
composition, Marie mourant avec St-Jean et un
personnage en capuchon dans le fond, est identique
à celui du fragment central de la Dormition de

Marie du retable de Ksiaznice Wielkie de maître
Michal, disciple de Stosz de la période cracovienne.
Etant donné que le Maître de Ksiaznice exerça
une influence sur certaines figures de l’atelier de
Maître ANS à Sabinov (Ste-Anne, Ste-Marguerite),
il n’y aurait rien ďétonnant à ce que son influence
s’étendit également aux villes minières, inspirant
le sculpteur du haut-relief de Selca près de Banská
Bystrica.

Bibliografia

1 B. Daun, Veit Stoss und seine Schule in Deutschland,
Polen, Ungarn und Siebenbürgen, Leipzig 1916.
G. Barthel, Die Ausstrahlungen der Kunst des Veit Stoss
im, Osten, München 1944.
2 A. Kampis, Löcsei Pál Mester, Arch. Ert. k. XLII,
1935.
3 J. Homolka, P. Horváth F. Kotrba, J. Pasteka,
V. Tilkovský, Majster Pavol z Levoée, tvorca vrcholného
diéla slovenskej neskorej gotiky, Bratislava 1961, 32.
I B. Dann, comme plus haut.
O. Schürer, E. Wiese, Deutsche Kunst in der Zips,
Brünn-Wien-Leipzig 1938.
5 A. Kampis, Közepkori Paszobrászat Magyarországon,
Budapest 1940.
6 K. Divald, Löcsei Pál Mester és köre, Magyar Mü-
vészet IV, 1928, 746, 753.
’ K. Divald Zölyom vármegye csúcsiveskori szarnya-
soltárai, M. M. E. E. XLIII, 1909.
K. Divald Löcsei Pál Mester és köre, Magyar Mûvészet
IV, 1928, 758.
J. Homolka et autres, comme plus haut, 144, note 51.
8 Comme plus haut, 84.
" A. Kampis, Löcsei Pál Mester, Arch. Ert. k. XLII,
1935, 86.
10 M. Lössnitzer, Veit Stoss, die Herkunft seiner
Kunst, seine Werke und sein Leben, Leipzig 1912.
II Sz. Dettloff, Wit Stosz, Wroclaw 1961, t. I, 46.
12 St. Sawicka, Ryciny Wita Stwosza, Warszawa 1957,
14.
13 M. Lössnitzer, comme plus haut.
11 Comme plus haut.
15 A. Kampis, comme plus haut, 83.
16 K. Divald, A Szépmůvészeti Muzeum Kissebeni
Szárnyasoltárai, Magyar Mûveszet 1928, 691.
17 Wl. Tomkiewicz, Organizacja twórczosci i odbior-
czosci w kulturze artystycznej polskiego Odrodzenia. Odro-
dzenie w Polsce, Materiály sesji naukowej PAN, War-
szawa 1958, 331.
18 A. Kampis, comme plus haut, 86.
19 A. Hekler, Ungarische Kunstgeschichte, Berlin 1937.

20 Sz. Dettloff, comme plus haut.
21 K. Divald, comme plus haut, 691.
22 Sz. Morawski, Sqdecczyzna za Jagiellonów, Krakow
1862, t. II, 305.
J. Albertrandy, Panowanie Kazimierza J agiellonczyka
króla polskiego i W. Ks. Litewskiego, Warszawa 1926,
t. I, 201.
23 A. Kampis, Közepkori Faszobrászat Magyarorszá-
gon, Budapest 1940, 101.
21 H. Braune, E. Wiese, Schlesische Malerei und
Plastik des Mittelalters, Leipzig 1926, 70, 79, phot. 95.
M. Csánky, Régi Magyar szobraszrajzok, Kûlôrilenyamat
a Gerevich-Emlékkônycbôl, Budapest 1942.
K. Divald, comme plus haut.
25 B. Przybyszewski. Z poszukiwan archiwalnych za
mistrzem tryptyku ksiqžnickiego, Sprawoždania PAU nr.
2 r. LUI, 1952, 71.
28 D. Csánky, Szepeshelyi Táblaképfestészet a XI'—
XVI Században, Az Orszàgos Magyar Szépmůvészeti
Muzeum Évkônyvei, VIII, Budapest 1937, 23.
27 M. Walicki, Poliptyk ólkuski i problém jego autor-
stwa, Ksiçga pamiqtkowa ku czci L. Pininskiego, Lwôw
1936, t. II, 351.
28 D. Radocsay, Gotische Tafelmalerei in Ungarn,
Budapest 1963.
29 K. Divald, Löcsei Pál Mester és köre, Magyar Mu-
vészet IV, 1928, 755.
311 B. Daun, comme plus haut, 74.
31 J. Homolka et autres, comme plus haut, 79.
32 K. Divald, comme plus haut-, 755.
33 A. Kampis, Löcsei Pál Mester, Arch. Ért. k. XLII,
1935.
P. András, A Magyar müvészeti tôrténete, Budapest 1930.
34 J. Homolka et autres, comme plus haut, 79.
33 Sz. Dettloff, Krakowski projekt na oltarzbamberski
Wita Stosza, Rocsnik krakowski, nr. 26, 1935.
36 Comme plus haut, 91.
37 K. Potkaňski, Sprawozdanie z wizytacji kosciélnej
archidiakonatu sqdeckiego z 1608 roku (Tylicki-Janu-
szowski). N. 5. Archiwum Konsystorza krakowskiego,

88
loading ...